Mikor ifjonti képzeletem még szabadon szárnyalt, arról álmodtam, hogy megváltoztatom a világot. Ahogy idősebb és bölcsebb lettem, beláttam, hogy a világ nem változik, így kissé visszafogtam vágyaimat, s már csak arra áhítoztam, hogy hazámat változtassam meg.
Ám bebizonyosodott, hegy ez is keresztülvihetetlen.
Életem alkonyán utolsó, kétségbeesett kísérlettel családomat igyekeztem megváltoztatni, a hozzám legközelebb állókat, de sajna! Ebből sem lett semmi.
Most, halálos ágyamon fekve, egyszerre ráeszméltem: ha először önmagamat változtatom meg, akkor például a családomat is mássá tehettem volna.
Az ő ihlető ösztönzésükre azután jobbra fordíthattam volna hazám sorsát, és ki tudja, talán még a világot is megváltoztatom.